Foglalj időpontot és ajándék gyémántot adunk vásárláskor!
Ideal
Foglalj időpontot és ajándék gyémántot adunk vásárláskor!

Minden, ami ARANY

Valószínűleg mindenki, aki meghallja ezt a szót, hogy arany, egy és ugyan az a dolog jut róla eszébe.

Számtalan kérdés érkezik hozzánk nap, mint nap éppen ezért úgy gondoltuk összeszedünk néhány érdekes és fontos tudni valót.

Az arany, köszönhetően annak, hogy nem korrodálódik, már nagyon régóta ékszerek alapanyaga. Már az ókorban használták, és napjainkban is kiemelt szerep jut neki az ékszeriparban. Kémiai állandósága miatt évezredek óta felhasználják ékszerek, dísztárgyak készítésére.

minden_ami_arany1.jpg

Kezdjük az arany színeivel:

sárga arany az arany ezüsttel és rézzel készült ötvözete. Ez a létező leggyakoribb aranytípus. Jól alakítható, hajlékony, általában nem korrodálódó, magas olvadáspontú ötvözet, ami nyomásnak is jól ellenáll.

A fehérarany nagyobb mennyiségű ezüst vagy más fehér fémek sorának ötvözetével készül. Az arany százalékos aránya természetesen eltérő lehet, az egyéb felhasznált fémek mennyiségétől függően. A fehérarany kimondottan jó fényvisszaverő tulajdonságokkal rendelkezik, és nem homályosodik.

A vörös arany réz és esetleg ezüst ötvözeteként jön létre. Az arányok jellemzően egy rész réz és három rész 24 karátos arany.

A karátszám jelölése:

Az arany tisztaságát karátban mérik. A „karát” kifejezés az ősi bazárok idejéből származik, ezekben ugyanis a szentjánoskenyérfa (keration) termésének magjait használták nehezékként a nemesfémek súlyának mérlegelésére.

A fémjel beütését a Nemesfém Hitelesítő Intézet végzi.

A nemesfémből készült tárgyak csak úgy kerülhettek forgalomba, ha a finomságukat a Magyar Királyi Főfémjelző és Fémbeváltó Hivatal valamint a Magyar Királyi Főkémlő Hivatal megvizsgálta, és a finomságuknak megfelelően fémjelezte.

A fémjelzés azt jelenti, hogy a nemesfémből készült tárgyba a finomságot jelző fémjelet beütötték. Azt a tárgyat, amely nem érte el az előírt finomságot: összetörték.

A fémjelek a finomsági fokokhoz kötöttek, de ugyanarra a finomságra is másféle jeleket használtak kisebb és nagyobb tárgyak esetén. A Monarchia idején Ausztriában és Magyarországon is a nagyobb városokban önálló fémjelző hivatalok működtek.

Megkülönböztetésükre a fémjelen belüli nyomtatott nagybetű szolgált. Magyarországon belül a P-től V-ig terjedő betűket használták.

Arany ékszerek vásárlása során mindig keressük a karátszám jelölését, a fémjelet. Amennyiben az ékszer valamennyi egyéb tulajdonsága megegyezik, úgy minél magasabb a karátszám, annál drágább az ékszer. A 14 karátos arany, avagy az 583-rész tiszta arany tárgyak a legelterjedtebb darabok.

A ritkább 18 karátos arany 18/24-e, azaz háromnegyede tiszta arany, így az ilyen finomságú ékszereket 18k vagy 750 jelöléssel látják el, ahol az európai jelölés a 75 % aranyra utal.

Mindig keressük a fémjelet vagy a „k” jelölést, amit általában az aranytárgy hátulján találunk. A fémjel mellett minden arany ékszert ellátnak még a készítő saját jelölésével is, néha pedig a származási ország jelével. Ezek a jelölések arról biztosítják a vásárlót, hogy a Feltüntetett karátszám valódi. A nehezebb darabok több aranyat tartalmaznak.

1966. január 1-jétől a nemesfémtárgyakra új finomsági fokok és fémjelek léptek életbe.

2006. január 1.-én került sor a legújabb fémjelek bevezetésére.

minden_ami_arany2.jpg

Magyar fémjelek 1999-tól 2005-ig

minden_ami_arany3.jpg

2006. március 1.-től az EU-ban használatos közös fémjelek

minden_ami_arany4.jpg

A Cseh Köztársaság fémjelei 2004-től. 

minden_ami_arany5.jpg

A Szlovák Köztársaság fémjelei 2005-től

minden_ami_arany6.jpg

A Lengyel Köztársaság fémjelei

minden_ami_arany7.jpg

Ciprus fémjelei 2006-tól

minden_ami_arany8.jpg

A Holland Királyság fémjelei 2008-tól

minden_ami_arany9.jpg

És végezetül egy kis érdekesség:

Hogyan készült? Az arany gyűrű.

Kattints az alábbi linkre: https://www.youtube.com/watch?v=XJjznE36DaU